Csatornarendszer

A csatornarendszer építése, műtárgyai, anyagai, csőkötési módjai

 Egyesített, gravitációs csatornarendszer

A csatornázási rendszerek lehetnek helyi vagy regionális művek.

Ezen belül megkülönböztetünk az áramlási viszonyok szerint:

  • gravitációs,
  •  nyomással- vagy
    e szívással működő, illetve
  • vegyes gyűjtőrendszereket

Csatornában levezetendő szenny- és csapadékvizek számára:

  • egyesített,
  • elválasztott, valamint
  • korrigált (javított)
  • hálózatok létesíthetők

Egyesített, gravitációs csatornarendszer

A hagyományos, egyesített rendszerű csatornák a szennyvizet és az időszakos, lényegesen
nagyobb mennyiségű csapadékvizet ugyanazon csatornarendszerben vezetik le.
A rendszer főgyűjtő vezetékeit viszonylag nagy keresztmetszetű csatornaelemek alkotják,
melyeket túlterhelésük megakadályozása ill. mérséklése céljából bizonyos távolságokban un.
Csatornahálózati túlfolyóval (záporkiömlővel) megcsapolják és a kiömlő keverék szennyvizet
közvetlenül (esetleg ülepítés után) a befogadóba vezetik.
Az egyesített csatornarendszerben, ideális esetben duzzasztás és túlfolyás nincs.
Az egyesített rendszerű csatornahálózatok csak gravitációs üzeműek lehetnek!

Egyesített csatornarendszer előnyei:

  • a rendszer üzemeltetése a hidraulikai viszonyok miatt egyszerűbb
  • az egyetlen vezeték helyigénye kisebb,
    e az épületbekötés kedvezőbb,
  • az egy csatorna nyilvántartása, üzemeltetése, fenntartása egyszerűbb és
  • a beruházási költség összességében általában kisebb.

Az egyesített csatornahálózat hátrányai:

  • a befogadók keverék szennyvízzel való terhelése miatt nem felel meg a
    környezetvédelem mai előírásainak,
  • a szennyvíztisztító telep terhelése kiegyenlítetlen, a csapadékvizek miatt
    időszakosan jelentősen túlterhelődik,
  • az elvezetendő nagy vízmennyiségek miatt a rendszerben visszaduzzasztás gyakran
    előállhat (sík terep, nem megfelelő lejtés),
  • kedvezőtlen hidraulikai viszonyok létrejötte esetén a lefolyási idő növekedése a
    szennyvíz “berothadását” (anaerob állapot kialakulását) segíti elő, a feliszapolódás
    veszélye nő,
  • a viszonylag nagy átmérőjű gravitációs csatornák közműalagútban általában nem
    helyezhetők el.

Elválasztott csatornarendszer

A korszerűbb, környezetvédelmi szempontokból kedvezőbb elválasztott rendszerekben a
szennyvizet a szennyvízelvezető csatornák, a csapadékvizet a csapadékvíz elvezető
csatornák szállítják. Az úttest alá két külön vezeték kerül.
Elválasztott csatornarendszerek szennyvíz csatornái lehetnek:

  • gravitációs
  • nyomás alatti ill.
  • vákuumos rendszerűek.

A szennyvíz mindig zárt, felszín alatti rendszerben vezetendő el, a csapadékcsatornák
lehetnek nyílt árkok is. A csapadékvíz levezetése azonban mindig gravitációs módon történik.
Az elválasztott csatornarendszerek előnyei:

  • a szennyvíztisztító telep terhelése kiegyenlítettebb (mivel a csapadékvíz nem
    terheli),
  • gazdaságosabb szelvényméretek alkalmazhatók,
  • a csatornahálózat hidraulikai szempontból kedvezőbb (a szennyvízcsatornák nem
    lesznek túlméretezettek a csapadékvíz miatt, így kisebb a feliszapolódás veszélye),
  • szennyvízcsatornák közműalagútban is vezethetők.

Az elválasztott rendszer hátrányai:

  • a szennyvízcsatornák öblítőhatásfokuk fenntartása miatt nagyobb lejtéssel
    építendők,
  • az átemelés, nyomás alatti csatornaszakaszok beiktatási igénye fokozottabb,
  • a kétféle csatorna szűk utcában nehezebben helyezhető el.

Vegyes csatornarendszer:

  • egyesített és
  • az elválasztott rendszert részterületként, egy rendszeren belül foglalják magukba.
    Az üzemeltetés szempontjából egyidejűleg alkalmazhatunk:
  • gravitációs,
  • nyomás alatti vagy
  • vákuumos üzemű rendszereket

Nyomás alatti szennyvíz-csatornarendszer

A nyomás alatti csatornarendszer működtetéséhez külső energiaforrás szükséges. A
szennyvíz a nyomás alatti rendszerekben szivattyú, légkompresszor, vagy egyidejűleg
mindkettő hatására mozog. Így a csatornarendszer vonalvezetése szempontjából a
magassági kötöttségektől mentesíthető.
A gravitációs rendszereknél is gyakran szükség van átemelőkre és nyomócsőre.
A rendelkezésre álló búvár szennyvízszivattyúk emelőmagassága általában 15,0 m körüli.
Kedvezőtlen terepadottságok és hosszabb nyomócső alkalmazásakor, több átemelőtelep
alkalmazása válhat szükségessé.

Vákuumos szennyvíz-csatornarendszer

A kedvezőtlen topográfiai adottságokkal, és altalaj,  vagy talajvíz viszonyokkal rendelkező iparterületek szennyvize vákuum segítségével is szállítható.
Vákuumos csatornarendszer működéséhez szükséges energia is külső forrásból származik. A vákuum központban levő vákuumszivattyú
szemben pontban levő vákuum szivattyú a szennyvízgyűjtő tartályban az atmoszférával  szemben 0.6 – 0.7 : bar vákuumot kelt. A csatornarendszer ennek a vákuumnak a hatása alá kerül, amely a víz mozgást biztosítja. 7 BASÁRSRB
A szennyvíz az épületből gravitációs vezetéken áramlik a vákuumos szennyvíz szelephez, amely a két rendszer közötti kapcsolatot biztosítja. A szelep önműködően nyílik, ha a szelep előtti gravitációs vezetékszakaszban, vagy aknában bizonyos mennyiségű szennyvíz összegyűlt.
A szennyvíz a vákuum csatornában tehát nem folyamatosan, hanem szennyvízdugók
formájában halad. Ennek elvi alapja, hogy a vákuum szelep késleltetve zár, így levegő is jut a
vezetékbe, amely a vákuum hatására kiterjed és így mozgásba hozza a szennyvíz dugókat.

 A csatornahálózat építése

A csővezeték anyagai, csőkötési módok, javító csőkötések

Anyag szerint megkülönböztetünk:

  • fémes anyagú,
  • cement kötőanyagú,
  • kerámia és
  • műanyag csöveket. (Ezek lehetnek hőre lágyuló és hőre keményedő csövek.)

A rendszer merevség szerinti osztályozás:

  • merev,
  • rugalmas és
  • átmeneti kategóriákba sorolható csövek.

A falszerkezet kialakítása szerint megkülönböztetünk:

  • homogén,
  • bordás,
  • üreges és
  • különböző anyagokból – rétegekből — álló vegyes falszerkezeteket.

Csőkötés alapján:

  • felnyíló kötésű,
  • húzóerő felvételére alkalmas,
  • a cső anyagával homogén és
  • eltérő anyagú lehetőségekről beszélhetünk.

       

 Erőtani szempontból:

  • a tokot, mint felnyíló és
  • a hegesztést, mint húzóerő felvételére alkalmas és folyamatos csőszálat eredményező kötést említjük. 

A legfontosabb osztályozási szempont a funkció szerinti:

  • gravitációs és
  • nyomó csöveket különböztetünk meg.

 Csatornacsövek, mederelemek fektetése, mozgatása, daruzása


A nagyméretű csatornaelemeket daruval kell a helyszínen mozgatni, daruzás, mozgatás közben ügyelni kell, hogy ne sérüljön a cső.

 Csatornahálózat műtárgyai

A csatornák lényeges csomóponti elemei:

  • a különböző funkcióval rendelkező aknák, valamint
  • a közvetlen gerinccsatornára történő rákötések.

Az akna nélkül közvetlenül a gerinccsatornára szervezett házi bekötés az egész világon
elterjedt és elfogadott megoldás.

csatornarendszer
csatorna hálózat építése

Kamerás csatornavizsgálat.

 

Csőkamerázás

 

Helymeghatározás

 

Budapest 

 

és Pest megyében

 

Garanciával

5/5 - (3 votes)