Csatornarendszer

A csatornarendszer építése, műtárgyai, anyagai, csőkötési módjai

Egyesített, gravitációs csatornarendszer

A csatornázási rendszerek lehetnek helyi vagy regionális művek.

Ezen belül megkülönböztetünk az áramlási viszonyok szerint:

gravitációs,
nyomással- vagy
e szívással működő, illetve
vegyes gyűjtőrendszereket

Csatornában levezetendő szenny- és csapadékvizek számára:

egyesített,
elválasztott, valamint
korrigált (javított)
hálózatok létesíthetők

Egyesített, gravitációs csatornarendszer

A hagyományos, egyesített rendszerű csatornák a szennyvizet és az időszakos, lényegesen
nagyobb mennyiségű csapadékvizet ugyanazon csatornarendszerben vezetik le.
A rendszer főgyűjtő vezetékeit viszonylag nagy keresztmetszetű csatornaelemek alkotják,
melyeket túlterhelésük megakadályozása ill. mérséklése céljából bizonyos távolságokban un.
Csatornahálózati túlfolyóval (záporkiömlővel) megcsapolják és a kiömlő keverék szennyvizet
közvetlenül (esetleg ülepítés után) a befogadóba vezetik.
Az egyesített csatornarendszerben, ideális esetben duzzasztás és túlfolyás nincs.
Az egyesített rendszerű csatornahálózatok csak gravitációs üzeműek lehetnek!

Egyesített csatornarendszer előnyei:

a rendszer üzemeltetése a hidraulikai viszonyok miatt egyszerűbb
az egyetlen vezeték helyigénye kisebb,
e az épületbekötés kedvezőbb,
az egy csatorna nyilvántartása, üzemeltetése, fenntartása egyszerűbb és
a beruházási költség összességében általában kisebb.

Az egyesített csatornahálózat hátrányai:

a befogadók keverék szennyvízzel való terhelése miatt nem felel meg a
környezetvédelem mai előírásainak,
a szennyvíztisztító telep terhelése kiegyenlítetlen, a csapadékvizek miatt
időszakosan jelentősen túlterhelődik,
az elvezetendő nagy vízmennyiségek miatt a rendszerben visszaduzzasztás gyakran
előállhat (sík terep, nem megfelelő lejtés),
kedvezőtlen hidraulikai viszonyok létrejötte esetén a lefolyási idő növekedése a
szennyvíz “berothadását” (anaerob állapot kialakulását) segíti elő, a feliszapolódás
veszélye nő,
a viszonylag nagy átmérőjű gravitációs csatornák közműalagútban általában nem
helyezhetők el.

Elválasztott csatornarendszer

A korszerűbb, környezetvédelmi szempontokból kedvezőbb elválasztott rendszerekben a
szennyvizet a szennyvízelvezető csatornák, a csapadékvizet a csapadékvíz elvezető
csatornák szállítják. Az úttest alá két külön vezeték kerül.
Elválasztott csatornarendszerek szennyvíz csatornái lehetnek:

gravitációs
nyomás alatti ill.
vákuumos rendszerűek.

A szennyvíz mindig zárt, felszín alatti rendszerben vezetendő el, a csapadékcsatornák
lehetnek nyílt árkok is. A csapadékvíz levezetése azonban mindig gravitációs módon történik.
Az elválasztott csatornarendszerek előnyei:

a szennyvíztisztító telep terhelése kiegyenlítettebb (mivel a csapadékvíz nem
terheli),
gazdaságosabb szelvényméretek alkalmazhatók,
a csatornahálózat hidraulikai szempontból kedvezőbb (a szennyvízcsatornák nem
lesznek túlméretezettek a csapadékvíz miatt, így kisebb a feliszapolódás veszélye),
szennyvízcsatornák közműalagútban is vezethetők.

Az elválasztott rendszer hátrányai:

a szennyvízcsatornák öblítőhatásfokuk fenntartása miatt nagyobb lejtéssel
építendők,
az átemelés, nyomás alatti csatornaszakaszok beiktatási igénye fokozottabb,
a kétféle csatorna szűk utcában nehezebben helyezhető el.

Vegyes csatornarendszer:

egyesített és
az elválasztott rendszert részterületként, egy rendszeren belül foglalják magukba.
Az üzemeltetés szempontjából egyidejűleg alkalmazhatunk:
gravitációs,
nyomás alatti vagy
vákuumos üzemű rendszereket

Nyomás alatti szennyvíz-csatornarendszer

A nyomás alatti csatornarendszer működtetéséhez külső energiaforrás szükséges. A
szennyvíz a nyomás alatti rendszerekben szivattyú, légkompresszor, vagy egyidejűleg
mindkettő hatására mozog. Így a csatornarendszer vonalvezetése szempontjából a
magassági kötöttségektől mentesíthető.
A gravitációs rendszereknél is gyakran szükség van átemelőkre és nyomócsőre.
A rendelkezésre álló búvár szennyvízszivattyúk emelőmagassága általában 15,0 m körüli.
Kedvezőtlen terepadottságok és hosszabb nyomócső alkalmazásakor, több átemelőtelep
alkalmazása válhat szükségessé.

Vákuumos szennyvíz-csatornarendszer

A kedvezőtlen topográfiai adottságokkal, és altalaj, vagy talajvíz viszonyokkal rendelkező iparterületek szennyvize vákuum segítségével is szállítható.
Vákuumos csatornarendszer működéséhez szükséges energia is külső forrásból származik. A vákuum központban levő vákuumszivattyú
szemben pontban levő vákuum szivattyú a szennyvízgyűjtő tartályban az atmoszférával szemben 0.6 – 0.7 : bar vákuumot kelt. A csatornarendszer ennek a vákuumnak a hatása alá kerül, amely a víz mozgást biztosítja. 7 BASÁRSRB
A szennyvíz az épületből gravitációs vezetéken áramlik a vákuumos szennyvíz szelephez, amely a két rendszer közötti kapcsolatot biztosítja. A szelep önműködően nyílik, ha a szelep előtti gravitációs vezetékszakaszban, vagy aknában bizonyos mennyiségű szennyvíz összegyűlt.
A szennyvíz a vákuum csatornában tehát nem folyamatosan, hanem szennyvízdugók
formájában halad. Ennek elvi alapja, hogy a vákuum szelep késleltetve zár, így levegő is jut a
vezetékbe, amely a vákuum hatására kiterjed és így mozgásba hozza a szennyvíz dugókat.