Csatornarendszer
A csatornarendszer építése, műtárgyai, anyagai, csőkötési módjai
Egyesített, gravitációs csatornarendszer
A csatornázási rendszerek lehetnek helyi vagy regionális művek.
Ezen belül megkülönböztetünk az áramlási viszonyok szerint:
- gravitációs,
- nyomással- vagy
e szívással működő, illetve - vegyes gyűjtőrendszereket
Csatornában levezetendő szenny- és csapadékvizek számára:
- egyesített,
- elválasztott, valamint
- korrigált (javított)
- hálózatok létesíthetők
Egyesített, gravitációs csatornarendszer
A hagyományos, egyesített rendszerű csatornák a szennyvizet és az időszakos, lényegesen
nagyobb mennyiségű csapadékvizet ugyanazon csatornarendszerben vezetik le.
A rendszer főgyűjtő vezetékeit viszonylag nagy keresztmetszetű csatornaelemek alkotják,
melyeket túlterhelésük megakadályozása ill. mérséklése céljából bizonyos távolságokban un.
Csatornahálózati túlfolyóval (záporkiömlővel) megcsapolják és a kiömlő keverék szennyvizet
közvetlenül (esetleg ülepítés után) a befogadóba vezetik.
Az egyesített csatornarendszerben, ideális esetben duzzasztás és túlfolyás nincs.
Az egyesített rendszerű csatornahálózatok csak gravitációs üzeműek lehetnek!
Egyesített csatornarendszer előnyei:
- a rendszer üzemeltetése a hidraulikai viszonyok miatt egyszerűbb
- az egyetlen vezeték helyigénye kisebb,
e az épületbekötés kedvezőbb, - az egy csatorna nyilvántartása, üzemeltetése, fenntartása egyszerűbb és
- a beruházási költség összességében általában kisebb.
Az egyesített csatornahálózat hátrányai:
- a befogadók keverék szennyvízzel való terhelése miatt nem felel meg a
környezetvédelem mai előírásainak, - a szennyvíztisztító telep terhelése kiegyenlítetlen, a csapadékvizek miatt
időszakosan jelentősen túlterhelődik, - az elvezetendő nagy vízmennyiségek miatt a rendszerben visszaduzzasztás gyakran
előállhat (sík terep, nem megfelelő lejtés), - kedvezőtlen hidraulikai viszonyok létrejötte esetén a lefolyási idő növekedése a
szennyvíz “berothadását” (anaerob állapot kialakulását) segíti elő, a feliszapolódás
veszélye nő, - a viszonylag nagy átmérőjű gravitációs csatornák közműalagútban általában nem
helyezhetők el.
Elválasztott csatornarendszer
A korszerűbb, környezetvédelmi szempontokból kedvezőbb elválasztott rendszerekben a
szennyvizet a szennyvízelvezető csatornák, a csapadékvizet a csapadékvíz elvezető
csatornák szállítják. Az úttest alá két külön vezeték kerül.
Elválasztott csatornarendszerek szennyvíz csatornái lehetnek:
- gravitációs
- nyomás alatti ill.
- vákuumos rendszerűek.
A szennyvíz mindig zárt, felszín alatti rendszerben vezetendő el, a csapadékcsatornák
lehetnek nyílt árkok is. A csapadékvíz levezetése azonban mindig gravitációs módon történik.
Az elválasztott csatornarendszerek előnyei:
- a szennyvíztisztító telep terhelése kiegyenlítettebb (mivel a csapadékvíz nem
terheli), - gazdaságosabb szelvényméretek alkalmazhatók,
- a csatornahálózat hidraulikai szempontból kedvezőbb (a szennyvízcsatornák nem
lesznek túlméretezettek a csapadékvíz miatt, így kisebb a feliszapolódás veszélye), - szennyvízcsatornák közműalagútban is vezethetők.
Az elválasztott rendszer hátrányai:
- a szennyvízcsatornák öblítőhatásfokuk fenntartása miatt nagyobb lejtéssel
építendők, - az átemelés, nyomás alatti csatornaszakaszok beiktatási igénye fokozottabb,
- a kétféle csatorna szűk utcában nehezebben helyezhető el.
Vegyes csatornarendszer:
- egyesített és
- az elválasztott rendszert részterületként, egy rendszeren belül foglalják magukba.
Az üzemeltetés szempontjából egyidejűleg alkalmazhatunk: - gravitációs,
- nyomás alatti vagy
- vákuumos üzemű rendszereket
Nyomás alatti szennyvíz-csatornarendszer
A nyomás alatti csatornarendszer működtetéséhez külső energiaforrás szükséges. A
szennyvíz a nyomás alatti rendszerekben szivattyú, légkompresszor, vagy egyidejűleg
mindkettő hatására mozog. Így a csatornarendszer vonalvezetése szempontjából a
magassági kötöttségektől mentesíthető.
A gravitációs rendszereknél is gyakran szükség van átemelőkre és nyomócsőre.
A rendelkezésre álló búvár szennyvízszivattyúk emelőmagassága általában 15,0 m körüli.
Kedvezőtlen terepadottságok és hosszabb nyomócső alkalmazásakor, több átemelőtelep
alkalmazása válhat szükségessé.
Vákuumos szennyvíz-csatornarendszer
A kedvezőtlen topográfiai adottságokkal, és altalaj, vagy talajvíz viszonyokkal rendelkező iparterületek szennyvize vákuum segítségével is szállítható.
Vákuumos csatornarendszer működéséhez szükséges energia is külső forrásból származik. A vákuum központban levő vákuumszivattyú
szemben pontban levő vákuum szivattyú a szennyvízgyűjtő tartályban az atmoszférával szemben 0.6 – 0.7 : bar vákuumot kelt. A csatornarendszer ennek a vákuumnak a hatása alá kerül, amely a víz mozgást biztosítja. 7 BASÁRSRB
A szennyvíz az épületből gravitációs vezetéken áramlik a vákuumos szennyvíz szelephez, amely a két rendszer közötti kapcsolatot biztosítja. A szelep önműködően nyílik, ha a szelep előtti gravitációs vezetékszakaszban, vagy aknában bizonyos mennyiségű szennyvíz összegyűlt.
A szennyvíz a vákuum csatornában tehát nem folyamatosan, hanem szennyvízdugók
formájában halad. Ennek elvi alapja, hogy a vákuum szelep késleltetve zár, így levegő is jut a
vezetékbe, amely a vákuum hatására kiterjed és így mozgásba hozza a szennyvíz dugókat.
A csatornahálózat építése
A csővezeték anyagai, csőkötési módok, javító csőkötések
Anyag szerint megkülönböztetünk:
- fémes anyagú,
- cement kötőanyagú,
- kerámia és
- műanyag csöveket. (Ezek lehetnek hőre lágyuló és hőre keményedő csövek.)
A rendszer merevség szerinti osztályozás:
- merev,
- rugalmas és
- átmeneti kategóriákba sorolható csövek.
A falszerkezet kialakítása szerint megkülönböztetünk:
- homogén,
- bordás,
- üreges és
- különböző anyagokból – rétegekből — álló vegyes falszerkezeteket.
Csőkötés alapján:
- felnyíló kötésű,
- húzóerő felvételére alkalmas,
- a cső anyagával homogén és
- eltérő anyagú lehetőségekről beszélhetünk.
Erőtani szempontból:
- a tokot, mint felnyíló és
- a hegesztést, mint húzóerő felvételére alkalmas és folyamatos csőszálat eredményező kötést említjük.
A legfontosabb osztályozási szempont a funkció szerinti:
- gravitációs és
- nyomó csöveket különböztetünk meg.
Csatornacsövek, mederelemek fektetése, mozgatása, daruzása
A nagyméretű csatornaelemeket daruval kell a helyszínen mozgatni, daruzás, mozgatás közben ügyelni kell, hogy ne sérüljön a cső.
Csatornahálózat műtárgyai
A csatornák lényeges csomóponti elemei:
- a különböző funkcióval rendelkező aknák, valamint
- a közvetlen gerinccsatornára történő rákötések.
Az akna nélkül közvetlenül a gerinccsatornára szervezett házi bekötés az egész világon
elterjedt és elfogadott megoldás.
Kamerás csatornavizsgálat.
Csőkamerázás
Helymeghatározás
Budapest
és Pest megyében
Garanciával