csatornarendszer

Csatornarendszer

Csatornarendszer

A csatornarendszer építése, műtárgyai, anyagai, csőkötési módjai

 Egyesített, gravitációs csatornarendszer

A csatornázási rendszerek lehetnek helyi vagy regionális művek.

Ezen belül megkülönböztetünk az áramlási viszonyok szerint:

  • gravitációs,
  •  nyomással- vagy
    e szívással működő, illetve
  • vegyes gyűjtőrendszereket

Csatornában levezetendő szenny- és csapadékvizek számára:

  • egyesített,
  • elválasztott, valamint
  • korrigált (javított)
  • hálózatok létesíthetők

Egyesített, gravitációs csatornarendszer

A hagyományos, egyesített rendszerű csatornák a szennyvizet és az időszakos, lényegesen
nagyobb mennyiségű csapadékvizet ugyanazon csatornarendszerben vezetik le.
A rendszer főgyűjtő vezetékeit viszonylag nagy keresztmetszetű csatornaelemek alkotják,
melyeket túlterhelésük megakadályozása ill. mérséklése céljából bizonyos távolságokban un.
Csatornahálózati túlfolyóval (záporkiömlővel) megcsapolják és a kiömlő keverék szennyvizet
közvetlenül (esetleg ülepítés után) a befogadóba vezetik.
Az egyesített csatornarendszerben, ideális esetben duzzasztás és túlfolyás nincs.
Az egyesített rendszerű csatornahálózatok csak gravitációs üzeműek lehetnek!

Egyesített csatornarendszer előnyei:

  • a rendszer üzemeltetése a hidraulikai viszonyok miatt egyszerűbb
  • az egyetlen vezeték helyigénye kisebb,
    e az épületbekötés kedvezőbb,
  • az egy csatorna nyilvántartása, üzemeltetése, fenntartása egyszerűbb és
  • a beruházási költség összességében általában kisebb.

Az egyesített csatornahálózat hátrányai:

  • a befogadók keverék szennyvízzel való terhelése miatt nem felel meg a
    környezetvédelem mai előírásainak,
  • a szennyvíztisztító telep terhelése kiegyenlítetlen, a csapadékvizek miatt
    időszakosan jelentősen túlterhelődik,
  • az elvezetendő nagy vízmennyiségek miatt a rendszerben visszaduzzasztás gyakran
    előállhat (sík terep, nem megfelelő lejtés),
  • kedvezőtlen hidraulikai viszonyok létrejötte esetén a lefolyási idő növekedése a
    szennyvíz “berothadását” (anaerob állapot kialakulását) segíti elő, a feliszapolódás
    veszélye nő,
  • a viszonylag nagy átmérőjű gravitációs csatornák közműalagútban általában nem
    helyezhetők el.

Elválasztott csatornarendszer

A korszerűbb, környezetvédelmi szempontokból kedvezőbb elválasztott rendszerekben a
szennyvizet a szennyvízelvezető csatornák, a csapadékvizet a csapadékvíz elvezető
csatornák szállítják. Az úttest alá két külön vezeték kerül.
Elválasztott csatornarendszerek szennyvíz csatornái lehetnek:

  • gravitációs
  • nyomás alatti ill.
  • vákuumos rendszerűek.

A szennyvíz mindig zárt, felszín alatti rendszerben vezetendő el, a csapadékcsatornák
lehetnek nyílt árkok is. A csapadékvíz levezetése azonban mindig gravitációs módon történik.
Az elválasztott csatornarendszerek előnyei:

  • a szennyvíztisztító telep terhelése kiegyenlítettebb (mivel a csapadékvíz nem
    terheli),
  • gazdaságosabb szelvényméretek alkalmazhatók,
  • a csatornahálózat hidraulikai szempontból kedvezőbb (a szennyvízcsatornák nem
    lesznek túlméretezettek a csapadékvíz miatt, így kisebb a feliszapolódás veszélye),
  • szennyvízcsatornák közműalagútban is vezethetők.

Az elválasztott rendszer hátrányai:

  • a szennyvízcsatornák öblítőhatásfokuk fenntartása miatt nagyobb lejtéssel
    építendők,
  • az átemelés, nyomás alatti csatornaszakaszok beiktatási igénye fokozottabb,
  • a kétféle csatorna szűk utcában nehezebben helyezhető el.

Vegyes csatornarendszer:

  • egyesített és
  • az elválasztott rendszert részterületként, egy rendszeren belül foglalják magukba.
    Az üzemeltetés szempontjából egyidejűleg alkalmazhatunk:
  • gravitációs,
  • nyomás alatti vagy
  • vákuumos üzemű rendszereket

Nyomás alatti szennyvíz-csatornarendszer

A nyomás alatti csatornarendszer működtetéséhez külső energiaforrás szükséges. A
szennyvíz a nyomás alatti rendszerekben szivattyú, légkompresszor, vagy egyidejűleg
mindkettő hatására mozog. Így a csatornarendszer vonalvezetése szempontjából a
magassági kötöttségektől mentesíthető.
A gravitációs rendszereknél is gyakran szükség van átemelőkre és nyomócsőre.
A rendelkezésre álló búvár szennyvízszivattyúk emelőmagassága általában 15,0 m körüli.
Kedvezőtlen terepadottságok és hosszabb nyomócső alkalmazásakor, több átemelőtelep
alkalmazása válhat szükségessé.

Vákuumos szennyvíz-csatornarendszer

A kedvezőtlen topográfiai adottságokkal, és altalaj,  vagy talajvíz viszonyokkal rendelkező iparterületek szennyvize vákuum segítségével is szállítható.
Vákuumos csatornarendszer működéséhez szükséges energia is külső forrásból származik. A vákuum központban levő vákuumszivattyú
szemben pontban levő vákuum szivattyú a szennyvízgyűjtő tartályban az atmoszférával  szemben 0.6 – 0.7 : bar vákuumot kelt. A csatornarendszer ennek a vákuumnak a hatása alá kerül, amely a víz mozgást biztosítja. 7 BASÁRSRB
A szennyvíz az épületből gravitációs vezetéken áramlik a vákuumos szennyvíz szelephez, amely a két rendszer közötti kapcsolatot biztosítja. A szelep önműködően nyílik, ha a szelep előtti gravitációs vezetékszakaszban, vagy aknában bizonyos mennyiségű szennyvíz összegyűlt.
A szennyvíz a vákuum csatornában tehát nem folyamatosan, hanem szennyvízdugók
formájában halad. Ennek elvi alapja, hogy a vákuum szelep késleltetve zár, így levegő is jut a
vezetékbe, amely a vákuum hatására kiterjed és így mozgásba hozza a szennyvíz dugókat.

 A csatornahálózat építése

A csővezeték anyagai, csőkötési módok, javító csőkötések

Anyag szerint megkülönböztetünk:

  • fémes anyagú,
  • cement kötőanyagú,
  • kerámia és
  • műanyag csöveket. (Ezek lehetnek hőre lágyuló és hőre keményedő csövek.)

A rendszer merevség szerinti osztályozás:

  • merev,
  • rugalmas és
  • átmeneti kategóriákba sorolható csövek.

A falszerkezet kialakítása szerint megkülönböztetünk:

  • homogén,
  • bordás,
  • üreges és
  • különböző anyagokból – rétegekből — álló vegyes falszerkezeteket.

Csőkötés alapján:

  • felnyíló kötésű,
  • húzóerő felvételére alkalmas,
  • a cső anyagával homogén és
  • eltérő anyagú lehetőségekről beszélhetünk.

       

 Erőtani szempontból:

  • a tokot, mint felnyíló és
  • a hegesztést, mint húzóerő felvételére alkalmas és folyamatos csőszálat eredményező kötést említjük. 

A legfontosabb osztályozási szempont a funkció szerinti:

  • gravitációs és
  • nyomó csöveket különböztetünk meg.

 Csatornacsövek, mederelemek fektetése, mozgatása, daruzása


A nagyméretű csatornaelemeket daruval kell a helyszínen mozgatni, daruzás, mozgatás közben ügyelni kell, hogy ne sérüljön a cső.

 Csatornahálózat műtárgyai

A csatornák lényeges csomóponti elemei:

  • a különböző funkcióval rendelkező aknák, valamint
  • a közvetlen gerinccsatornára történő rákötések.

Az akna nélkül közvetlenül a gerinccsatornára szervezett házi bekötés az egész világon
elterjedt és elfogadott megoldás.

csatornarendszer
csatorna hálózat építése

Kamerás csatornavizsgálat.

 

Csőkamerázás

 

Helymeghatározás

 

Budapest 

 

és Pest megyében

 

Garanciával

Tartalomjegyzék

Rate this post

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük